telnek a cecei napok...nekiálltam ki- és újra visszapakolni. nem annyira mókás nyári, őszi és téli ruhákat is összeszedni szállítható mennyiségen belül maradva. a cipőkről ne is beszéljünk. mindent nem vihetek magammal, bármennyire is szeretném, úgyhogy szelektálni kell. az nyújt némi vigaszt, hogy majd kint veszek mident, ami most nem fér bele a bőröndökbe :D
meglátogattam öreganyót is, elvittem neki a diplomaosztós fotókat és elbúcsúztam. sütött nekem zserbót és rántott ki krumplit, úgyhogy... fullosan jóllakva értem haza tőle.
most pedig kortyolgatom a jeges kávémat, ami persze nem olyan, mint amilyet a görög szorgos praclijai készítettek nekem naponta (legalább egyszer:)) a kantában, és kéjgen-t hallgatok, ami szintén nem olyan, mintha a hungária úti próbaterem hűvösében, a dobszerkó mögött gubbasztva hallgatnám...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése