2009. július 5., vasárnap

eszter ajándéka - mától olvasmány :)

henry wilt jelentéktelen figura. főnökei átnéznek rajta, diákjai megvetik, felesége pipogyának tartja és pokollá teszi az életét. a boldogtalan irodalomtanár egyetlen öröme az esti kutyasétáltatás alatti ábrándozás: mi lenne, ha meggyilkolná az elviselhetetlen asszonyt? amikor wiltné egy napon valóban eltűnik, a gyanú természetesen a férjre terelődik. hősünk azonban szellemi erejével őrületbe kergeti a város rendőri erőit, és tizenkét év minden megaláztatásáért méltó bosszút áll feljebbvalóin.
az angol tom sharpe a fekete humor utolérhetetlen mestere immár három évtizede. csak az 1990-es években vált ismertté magyarországon, de akik olvasták legalább a kisvárosi gyilkosságok című regényét, feltétlen hívéül szegődtek. a nagy nevettető — aki méltó lehetett volna karinthy elismerésére — diadalútja magyar nyelven némi szünet után most a wilt-tetralógia első darabjával folytatódik. a történetek hőse rokonszenvesen rosszkedvű, fanyar és élhetetlen (mert bizony megmarad üres zsebű humán értelmiséginek) figura, aki hivatásszerűen de egyre tanácstalanabbul tartja a civilizáció fáklyáját a barbárság végeláthatatlan alagútjában, míg csak az események olyan helyzetbe nem kényszerítik, hogy kénytelen mozgósítani rejtett tartalékait, amelyeknek létezéséről addig fogalma sem volt.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése