2010. január 3., vasárnap

egy hét

nos, próbálkozni fogok, hogy az elmúlt hét történéseit egy bejegyzésben összefoglaljam.
12. 28.: korán kelés és magyar közlekedési "kultúra" által okozott kiakadás után pálfa city, ányos haverom meglátogatása. a nagyinál húsleves-rántott hús-sült krumpli-halom sütemény kombó után újabb kiakadás a tömegközlekedésre. nem jött a buszom, amivel szekszárdra szerettem volna utazni. na sebaj, ányos kitalálta, hogy neki szilveszteri jelmez kell, elvisz a városig, és legalább megejti a bevásárlást is. egy kávé után kebelbarátnőm is velünk tartott és a bevásárlókörút sikeres volt. sajnos olyan őskövület mobilom van, hogy nem tudok feltölteni róla a gépre képeket, de lehet, hogy jobb is. ha meglátnátok a fejemet, ahogy 90 éves, rohadt fogú halász-paraszt maszkban virítok, abban nem lenne köszönet.
a délután és az este nagyon jól telt: ajándékozás kicsiéknél, vacsi, forralt bor...

...és dvd: nász-ajánlat, lájtos kis vígjáték, sandra bullock hozza a szokásos formáját (ha valaki megnézi, a kiskutyás-sasos jelenetnél gondoljon rám, kicsivel annyit röhögtünk, hogy majd lefordultunk a székről):

12.29.: hosszú-hosszú tervezgetés után végre összejött a találka mary-vel is a pécsi buszon. mindketten nórihoz tartottunk, aki a szállásadónő volt erre a pár pécsi napra! köszi még egyszer, bár tudom, hogy ez alap, ehhhhhhh :D na de mielőtt lecuccoltunk volna, mary megszépült helena ollója alatt, én meg látogatást tettem eszternél, árpinál és danikánál. jajjj, azt hittem, elegem van a kisgyerekekből, de nem, főleg, ha valaki ennyire édesen és lelkesen hajtogatja, hogy ejjjj-te! :D

köszönöm a sütiket, az utánozhatatlan menzateát, és a beszélgetést!!!

elgémberedett vállainkat megszabadítottuk a hátizsákoktól, és irány a corso, ünnepi, egymásnak örömködős vacsora maryvel. szerencsénkre épp dávid barátunk volt a konyhán, úgyhogy előételt is kaptunk, mary amúgy lazacot evett, én pedig kacsamájjal töltött derelyét tejszínes zöldségekkel. mellé persze egy jó bor, illetve kettő, és minden szép és jó. aztán felgyorsultak az események, kanta, zacc, kanta, est café, és hajnali 5-re haza is találtunk.

12. 30.: kipattanás az ágyból, kávé és ebéd tigrissel.. egy éve ilyenkor még nem gondoltam volna, hogy erre valaha még az életben sor kerül, de mégis, és nagyon örülök neki, hogy sikerült elfelejteni a rosszat, a szép emlékeknek örülünk, és minden rendben van köztünk. mary is csatlakozott egy idő után, és elbattyogtunk pókkajáért, aztán indult a shoppingolás. marynek őszi/téli dorkó, nekem pedig bőrönd volt a feladat. nagy nehezen mindent beszereztünk, hazabattyogás, majd a pátria recepcióján zsét útba ejtve és egy rövidet csevegve kanta volt megint a cél. sajnos nem sokáig. nagyon elkezdett fájni a gyomrom, émelygés, egyebek, pedig csak egy kávét és vizet ittam, eskü. szóval elég hamar hazaértünk, másnap reggel pedig kiderült, hogy nóri és gábor is rosszul voltak éjjel, csak mary nem, aki nem evett a pizzából, amit rendeltünk... szívás, mármint nekünk, de szerencsére komoly bajunk nem lett.

12.31.: szilveszter, amikor mindenkinek kötelező jól éreznie magát. ez sikerült is, kantában. ziont is terveztük, de zuhogott az eső, meg igazából a kantás hangulattal semmi probléma nem volt, úgyhogy kitartottunk és ott maradtunk. aznapra peti barátunk is megérkezett pestről, dávid is csatlakozott, nóri is befutott, úgyhogy nem volt panasz. rosszat nem tudok mondani, csöpögni meg nem akarok, úgyhogy maradjunk annyiban, hogy korrekt kis buli volt, visszaszámolni majdnem elfelejtettünk, de éjfélkor egy kedves telefonhívást kaptam ausztriából, hajnalban pedig még lencsét is tudtunk enni, szóval reméljük a legjobbakat az új évre.

01.01.: regenerálódás, konyhatündérkedés, tíz narancsvidék rész megtekintése egy huzamban és süppedés.

01.02.: marianna barátnőm is befutott pécsre, így vele is megejtettük az ajándékozást, beszélgetést, közben annácskával is össze tudtam futni még egy búcsúpuszira, majd hű street-es dolgozóként vettem egy csizmát és pápát intettem pécsnek.

ennyi volt a 2009-es év. illetve nem ennyi, mert már gyűjtöm az anyagot a számvetéshez, csak most jobb dolgom is akad: pakolok szorgosan és kétségbeesve (egyre több lesz a cucc, hiába válogatom ki, hogy mégis mit NEM viszek magammal), ugyanis holnap indulok vissza ausztriába. még nem dolgozni, arra azért kell egy kis hangolódás, amit tirolban fogok megejteni. jahhh, a bátyó. azt hiszem, most már akár nevesíthetjük is a dolgot, szóval pár napot christian-nal töltök, mielőtt belevetem magam az au-pair-kedés következő felvonásaiba az új családnál.

azt hiszem, rám tényleg igaz lesz a nyálas közhely: új év, új élet!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése