penteken elhoztuk aZapjalanyat, most egyedül jött, baratnö nelkül. elsö program: nagyilatogatas, szülinapi penz bezsebelesenek eleg nyilvanvalo celjaval. en persze szaguldottam volna haza, mert egy fontos emailt kellett volna irnom, erre "anyos" kiteregetett nehany, a hetvenes evekböl elökapart levelet, amit edes kisfia irt neki a kollegiumbol. (öööööö, ami szüleim velem kapcsolatos csaladbövitesi terveit illeti, akkoriban nemhogy kosza gondolat, de meg "viccnek is rossz" kategoriaba sem tartoztam.) szoval email-iras helyett megsargult papirokon gyöngybetüket olvasgattunk, mokas volt.
megosztottuk a leanyzoval az ötletet, miszerint masnap niederndorfba megyünk farsangolni. persze magyarazd meg egy tizenket evesnek, hogy a beöltözes legalabb olyan mulatsagos tud lenni, mint a szülinapra kapott penzt elverni a baratnökkel a plazaban. nem sikerült. sebaj, jelmez nagyjabol kitalalva, megyünk ketten, a kiscsaj meg mehet baratnözni. reggel viszont baratnö bejelenti, hogy anyuka megsem engedi el, igy minden borul, siras, hogy ö aztan nem jön farsangra, velünk shoppingolni meg allatira nem vicces, ugyhogy mindenki marad itthon. persze az utolso pillanatban, mikor mar minusz harom szazalek esely van arra, hogy jelmezt gyartsunk, kiderül, hogy a baratnö megis szabad utat kapott a bandazashoz, gyorsan autoba ugras, gyerekek lepattintasa, mi meg jelmez nelkül, zilaltan eppen beestünk az utlezaras elött christian szülöfalujaba, de akkor meg nem tudtuk, mi var rank: altalanos iskolai haverjanal a balkonrol, tökkiraly helyröl tudtuk nezni a farsangi felvonulast, csak a minuszokkal, meg a szellel nem szamoltunk, ugyhogy nem teszek fel kepeket az eltorzult, vörösre fagyott fejeinkröl, fülekröl logo jegcsapokrol, es kamerahoz hozzafagyott lila ujjakrol, inkabb csak egy kis izelitöt magarol a felvonulasrol. vegülis csak a lenyeget nem sikerült lefotoznom, mert lemerült az aksi: michael jackson is ott volt, ropta a thriller-re tisztessegesen, bizonyitani nem tudom, hiszi, aki akarja. igazi teve is volt, (szegenyem, elegge le volt lassulva, biztos annyira elvezte a hideget, mint mi), igazi cirkusznak is elmehetett volna a banzaj.
estere mindenki epen hazaert, de a legviccesebb resze a napnak csak ezutan jött, ugyanis amikor nyugovora tertünk, aZapjalanyat bizony elöntötte a feltekenyseg, finoman fogalmazva tetötöl talpig. hiaba volt mar hajnal egy, es ment at hozza christian kismillioszor, hogy nyugodjon mar el a feneken es aludjon, nem ment a dolog, igy hat mit volt mit tenni: hogy szent legyen a beke, atjött hozzank aludni, igy edes harmasban telt az ejszaka, en meg egerutat nyertem, es talan nem kerültem meg a leanyzo szemeben fekete listara. ehhhehhhhehhhh.
megosztottuk a leanyzoval az ötletet, miszerint masnap niederndorfba megyünk farsangolni. persze magyarazd meg egy tizenket evesnek, hogy a beöltözes legalabb olyan mulatsagos tud lenni, mint a szülinapra kapott penzt elverni a baratnökkel a plazaban. nem sikerült. sebaj, jelmez nagyjabol kitalalva, megyünk ketten, a kiscsaj meg mehet baratnözni. reggel viszont baratnö bejelenti, hogy anyuka megsem engedi el, igy minden borul, siras, hogy ö aztan nem jön farsangra, velünk shoppingolni meg allatira nem vicces, ugyhogy mindenki marad itthon. persze az utolso pillanatban, mikor mar minusz harom szazalek esely van arra, hogy jelmezt gyartsunk, kiderül, hogy a baratnö megis szabad utat kapott a bandazashoz, gyorsan autoba ugras, gyerekek lepattintasa, mi meg jelmez nelkül, zilaltan eppen beestünk az utlezaras elött christian szülöfalujaba, de akkor meg nem tudtuk, mi var rank: altalanos iskolai haverjanal a balkonrol, tökkiraly helyröl tudtuk nezni a farsangi felvonulast, csak a minuszokkal, meg a szellel nem szamoltunk, ugyhogy nem teszek fel kepeket az eltorzult, vörösre fagyott fejeinkröl, fülekröl logo jegcsapokrol, es kamerahoz hozzafagyott lila ujjakrol, inkabb csak egy kis izelitöt magarol a felvonulasrol. vegülis csak a lenyeget nem sikerült lefotoznom, mert lemerült az aksi: michael jackson is ott volt, ropta a thriller-re tisztessegesen, bizonyitani nem tudom, hiszi, aki akarja. igazi teve is volt, (szegenyem, elegge le volt lassulva, biztos annyira elvezte a hideget, mint mi), igazi cirkusznak is elmehetett volna a banzaj.
estere mindenki epen hazaert, de a legviccesebb resze a napnak csak ezutan jött, ugyanis amikor nyugovora tertünk, aZapjalanyat bizony elöntötte a feltekenyseg, finoman fogalmazva tetötöl talpig. hiaba volt mar hajnal egy, es ment at hozza christian kismillioszor, hogy nyugodjon mar el a feneken es aludjon, nem ment a dolog, igy hat mit volt mit tenni: hogy szent legyen a beke, atjött hozzank aludni, igy edes harmasban telt az ejszaka, en meg egerutat nyertem, es talan nem kerültem meg a leanyzo szemeben fekete listara. ehhhehhhhehhhh.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése