pécs - kell egy gyerek II.

ha otthon vagyok, nem maradhat el a látogatás a kedvenc pécsi kisgyerekes családomnál. a sok képből gondolom lejön, hogy danikába totál szerelmes vagyok :D

eszter, bocs, hogy ennyi képet feltettem róla, remélem, nem para. a többit pedig küldöm mailben!
kedvenc színe a zöld (kokó) :)

judor, mégis hol az a zsákmacsaka, amiről annyit blogoltál?

heheeeee, még jó, hogy ilyen édes vagyok, és levettem ezt a csajt a lábáról, így minden maradék nyalánkság az enyém lehet! (tényleg így volt)

raktár az ínségesebb időkre:
hát ez az a mosoly, aminek nem tudtam ellenállni:
adtok végre egy villát, vagy egyek kézzel?
na végre:
pár slukkal le is öblítem a sütit:
kicsi is követelte a maga fotóját:
repülőőőőő (kokó) :)
nem volt egyszerű elkapni a kis mitugrászt:
anyutól még masszázs is jár. ez ám a gyerekkor!!!
a világítós kékek, meg a csíkszem: