2011. február 15., kedd

stájer kulinária I.

mult heten üzleti utnak alcazott gasztroturan voltunk. napközben 9 ora a kocsiban, ide-oda utazgatas, faraszto volt, viszont sikeres, ugyhogy estenkent jobbnal jobb ettermekbe tertünk be.
de kezdem elöször a negativ elmennyel, aztan felejtsük is el gyorsan.
a falkensteiner hotelröl van szo (leoben).
mar megirtuk nekik mailben a panaszlevelet, es egyaltalan nem vagyunk az a kenyes fajta, de ha az ar-ertek arany nem oke, azt szokas szova tenni.
1. mi az, hogy nincs net a szobaban? illetve van, de tizenket euro egy napra, es ha te csak 5 percet akarsz netezni, e-maileket nezni, es banki atutalast intezni, akkor menj le a zajos földszintre, ott tudsz ingyen netezni, es miutan egesz nap uton voltal, görnyedj egy dohanyzoasztalka mellett es ott intezd a dolgaidat. NEM!
2. mire a fenti informaciokhoz hozzajutottunk, eltelt negyed ora, mert senki nem vette fel a recepcion a telefont. a kedves recepcios leanyzo amugy nem tehetett arrol, hogy egyedül volt beosztva, es az erkezö vendegek ügyeinek intezese mellett nem tudott ketteszakadni, es a telefont is felvenni, viszont egy ekkora hotelben erre talan nem artana odafigyelni. sebaj, lebaktattunk, majd szegenyke közölte, hogy a 21. szazadi idöszamitas ellenere sincs net a szobaban, ha fejre allunk, akkor sem.
3. oke. azert a si vilagbajnoksag eredmenyeket nezzük mar meg a teletexten. tv bekapcs. eddig müködött is a dolog, de ezutan nem: taviranyito kaputt. telefon a recepciora, csajszi hoz uj elemeket. semmi valtozas. hmm..... na nem azert, de minek van tv a szobaban, ha nem müködik?
4. meg kell mondjam, hogy a sorrendet kicsit felboritottam, ugyanis a napi kalvaria a hotelben mar kora delutan elkezdödött, amikor meg be sem csekkoltunk, csak gondoltuk, celszerü, ha ott ebedelünk. ugyis olyan jo hire van ennek a falkenstein läncnak. pffff. en halat ettem, oke volt, kicsit tulcicomazva, de mindegy, en nem panaszkodom. de amit christian kapott..... egy sima bolognait kert, a teszta az szinte mar szetmallott, ugy tul volt fözve, de meg ez is elmegy, viszont körömnyi pörcök es mocsingok voltak a husban. tenyleg sok eselyt adtunk a spagettinek, nem toltuk felre elsöre, az ehseg nagy ur, de amikor turkalni kell a kajaban, hogy ne zsircafatot halassz ki, hanem valoban hust, akkor az mar eleg illuziorombolo. a fönök persze egyböl a husszallitora haritotta a felelösseget, amikor pedig rakerdeztünk, hogy na de elnezest, azert csak-csak a szakacs latja, hogy milyen daralt hussal, ohh, bocs, daralt mocsinggal dolgozik, akkor a valasz az volt: na de kerem, ilyen mennyisegnel... pfffffff. hat sikeresen körbe is röhögtük a pasit. az tök mindegy, hogy milyen mennyisegnel dolgozol zsircafatokkal, fel kellene, hogy tünjön, hogy valami nem palya. ettünk mar egyszerü fogadoban is bolognait, ahol menüztetnek, es naponta több szaz ehes sielö szajat kell betömni, megsem volt mocsingos a kaja.
kifizetni nem kellett, de az összbenyomas estere igy is elegge a beka segge alatt volt, szoval ugy döntöttünk, hogy vacsorazni mashova megyünk...
(folyt. köv.)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése