pen

átéltük. meg túl is. sok jó zene, még több tánc, züllés és tombolás, por és füst, ágyas körte, térdrogyasztó vip-kártyás kétéves, lufiegér, toi-toi, helybőség, sírva vigadás, összeborulás. a végeredmény: bal fülön totális halláskárosultság, féltalpnyi vízhólyag, darth vader-t megszégyenítő rekedtség, éééééééés a meglepő felismerés, hogy nem hagytam el semmit.
csak röviden, kiemelve három, számomra fontos mozzanatot: nálam zeneileg a bauchklang mindent vitt, nem bántam volna, ha alapozásként mindegyik nap velük indul.
paso-val hiába próbáltam már megint bármit is kezdeni, nekem 5 szám után valahogy totális unalomba megy át a koncertjük. most is így történt. én bajom.
és a psycho mutants... bár hirtelen zárt be a bazár, akkor is riszpekt a hangulatért.