búcsúztató

tegnap elbúcsúztattak a lányok a street-ből. nem volt sírás-rívás, csak majdnem :)
kaptam fotóalbumot tele sok-sok szép emléket megörökítő képpel. na de aminek a legjobban örültem, az az alábbi versike volt:

K. jUdOrnak


Most nem leszek ünnepélyes, szomorú és lehangolt,
Mert lényed, szellemed és lelked feltankolt,
Vidámságod, bohóságod mindig üde színfolt,
Tarka egyéniséged szívünkhöz szólt.

Mosolygós, napszemcsis, frizurás leányzó,
A legjobb bulikból sohasem hiányzó,
Szigetes, reggea-táboros és mostanság kantázó,
Farkasokkal nem, de asztalon táncoló,
Péterfy Bori és Petőfi rajongó,
Tea-, kávé-, de leginkább sörfogyasztó.
Diplomás kommunikátor, film- és könyvfaló,
Hobbija a teknőc, a pók és a fotó,
Táska-, cipő- és Swaró hódoló,
Szakdogákat, esszéket és naplót irogató.

Cipők közt pedig ő a kollégákat kisegítő,
Ha a nyolcórás meglőve, ki segít, ha nem ő?
Tutyit, fűzőst és szandit sorba tevő,
Árat, akciót, útmutatót címkéző.
Kis kocsit, rolliet, szemetet könnyen toló,
Umsis lábbelis kartont csomagoló,
Raktárt és üzletet sec perc alatt átpakoló,
Időbeosztást, pénzt és bért számoló.

Most itt hagysz minket, de a jövőtől ne parázz,
A messzeségben magadra nagyon vigyázz,
A hideg osztrák télben meg ne fázz,
Ahogy mondanád tschüss und viel Spass!

És hogy mégis egy picit patetikusak legyünk,
Pár szép szót a végére összeszedjünk,
Hiányozni fogsz, drága Judit, nekünk,
Nagyon örülünk, hogy megismerhettünk!

:D