2009. január 31., szombat

filmfilmfilm

a legnagyobb álmom mindig is az volt, hogy elvégezzem a film szakot. nagyrészt a saját hülyeségem, bénázásom és érettségiző koromban néha túltengő önbizalom hiányom miatt erre nem került sor, pedig mondjuk a magyar szakot simán lecserélhettem volna rá, a veszteség nem lett volna említésre méltó...
mivel itt állok az első (kettő) diploma előszobájában, ami ugyi kötelező, meg elvárt, mert jajj, nem érsz nélküle semmit: jöhet is a következő, és felvételizek film szakra. gondolta az egyszeri lány... :D
na de ez az új rendszer... persze még van két hetem eldönteni, mi is legyen, és még épp csak elkezdtem böngészni a felvételi tájékoztatókat, de már így is tépem a hajam.
első körben a felvi.hu akasztott ki: két napig bármilyen káromkodás, monitorcsapkodás, imádkozás stb. ellenére sem engedett be a rendszerbe. jaja, mindenhova regisztráltam, minden kódot jól jegyeztem meg, újra regisztráltam, újabb kódot kért, egyiket sem fogadta el, brrr... ma meg, mintha mi sem történt volna, működik minden, mint a karikacsapás.
az oldal amúgy szerintem nem sokat ér, én legalábbis minden fontos infot máshonann tudtam csak beszerezni...
nem is a tájékoztatással, jelentkezéssel, ponthatárokkal van a legfőbb bajom, hanem azzal, ahogy az emberhez a felvételi irodán hozzáállnak. mertem érdeklődni tökhülyeként, hogy mi lenne számomra a legjobb megoldás. a szitu az, hogy pécsett nincs mesterképzés filmből. jó, az elte-n van. de őszintén bevallva, én töknulláról kezdem, mert az ugye egy dolog, hogy szeretem a filmeket, jó lenne a háttérmunkával is tisztában lenni, belekóstolgatni ebbe-abba, más is van így ezzel, de ettől még filmtörténetből és filmelméletből enyhén szólva is hiányosak az ismereteim. anélkül meg nem látom értelmét.
szóval: bölcsészkar újra, szabad bölcsészet alapszak, és csak azon belül van filmelmélet és filmtörténet szakirány. nekem tökkkkéletesen megfelelne, bár elsőre úgy hangzik, hogy egy bölcsészdiplomával elölről kezdek mindent. majdnem igaz is :) ebből kifolyólag a felvételi irodás szakinéniknek természetesen leesett tőlem az álluk, olyan bambán néztek rám, hogy még a sarki közértes néni is megirigyelhetné, amikor nem érti, hogy én 12 éves(nek tűnő) ábrázattal miért akarok sört venni, ez biztos kandi kamera, de ő nem veszi ám be...
és a bűvös mondatok, amelyek elhagyták mindkettejük száját szánalmas, sajnálkozó pillarebegtetés mellett így hangzottak:
- de hát miért? ha már tavasszal végez? minek még egy? és tudja, hogy ez nem éri meg? persze, biztosan elismerik a fél szakot, és már csak a szakirányt kell elvégeznie, de....
mit DE, bazz? hogy miért? azért mert ez az álmom, és ha lesz lehetőségem, és miért ne lenne, megvalósítom! jajj, tavasszal végzek! és? nem mondtam, hogy szeptemberben iskolapadba ülök, sőt valószínűeg halasztok, de ki tudja, nem vagyok nostradamus... nem éri meg? kinek, anyukám? ha azt tanulhatom, amit szeretek, vagy tudom, hogy szeretném, akkor miről beszélünk? költségtérítés? tudom azt is, jéééé!!! és? ha ki tudom fizetni, akkor mit érdekel egy titkárnőt az, hogy mire fizetem ki és hányszor? és amúgy is? miért kell megindokolnom a döntésemet és majdhogynem védőbeszédet tartanom, hogy ne haragudjanak már, én szegény szerencsétlen tanulni szeretnék továbbra is... léccilécci :S
azok a megkeseredett fejek ott az irodán! elég indok lenne, ha egy-egy fotót csatolnék róluk a felvételi lapom mellé. lám, ezért szeretném folytatni a tanulmányaimat, nem akarok besavanyodott irodista lenni, aki csak vágyakozik arra, hogy azzal foglalkozik, amivel szeretne, közben kivetíti a frusztrációit szegény infoéhes (leendő) diákokra és megpróbálja elvenni az életkedvüket is.
nekem nincsen DE. én ezt nagyon régen elhatároztam, meg fogom valósítani, maximum nem itthon, ha ilyen segítőkész lesz a hozzáállás továbbra is.
hochdeutsch-ul is menne, talántalán... :D

mini

ilyen tüneménnyel álmodtam az éjjel. mondjuk, az ébenfekete volt, és nem egy fotó erejéig élvezhettem, hanem megkaptam egy hétvégére a fenekem alá, de most így is megteszi.
egy baja volt csak: vissza kellett adni :(

2009. január 29., csütörtök

"nemszeretem állatok"

alapvetően két elvetemült emberfajtával van bajom.
közös tulajdonságuk, hogy rosszindulatúak.
emellett az egyik gyáva, sunyi, a hátam mögött próbál kibeszélni, de mivel ahhoz két ember kell, és belé még annyi IQ sem szorult, hogy idegenekkel ossza meg a velem kapcsolatos vélt vagy valós sérelmeit, illetve gondolatait, hanem ismerősöket, sőt barátokat válogat ki ebből a célból, úgyis minden eljut a fülembe, méghozzá elég hamar. aztán jópofizik tovább, és azt hiszi, nem tudok semmiről... szóval naiv is...
a másik a rosszabb, mert őt még sajnálom is: büszke arra, hogy velejéig romlott. önkritikája a nullával egyenlő, boldog, ha mást valami baj ér. általában ennek hangot is ad, sokszor nemkicsi fáziskéséssel, mivel az informátorait csak ő tartja naprakésznek. na hát, még egy közös tulajdonság a két megvetett és messziről elkerült emberfajtában: mindkettő naiv...
ha van ennek kutatott lélektana, ajánlhatna nekem valaki (marianna?) vaskos szakirodalmakat, hogy kitanulmányozzam, hogyan működnek ezek a lények... szerintem kis gennyes zöld nyűvők mozgatják belülről a lelküket... messziről bűzlenek... :D

2009. január 28., szerda

ne (t)egyétek

kakaó.
szezámos háromszög.
kubu.
egy tábla epres milka.
két melegszendvics majonézzel.
gumicukor.
hagymás-tejfölös chips.
grízes tészta lekvárral.
vendéglátóipari egységben vásárolt, ismeretlen eredetű húsfeltétes, csípős melegszendvics.
no, ezt nem szabad, gyermekeim!!! más sorrendben sem!!! főleg nem 24 óra alatt és egy olyan vizsgaidőszak után, ami közben csak levest tudtál legyömöszölni a torkodon, és azt hitted, már nem tudsz honnan fogyni, de mégis...

ui.: túléltem rókakoma támadását, megmaradok. befelé nő a hasfalam, de most tudom csak igazán értékelni, hogy kipihenten és ritka jó közérzettel ébredtem :D

2009. január 26., hétfő

sajnálhattok :D

ha minden a számításaink szerint alakul, akkor ilyen undorító helyen fogok élni júliustól...
koppkoppkopp!!!

2009. január 25., vasárnap

mi az a reggae?










megvolt a jóféle afro- és reggae-házibuli, ahol mindent megünnepeltünk: ami elmaradt, amit már megtartottunk egyszer és amire nem lesz idő a következő két hónapban a szakdogák miatt...
a menü (földön ülve, tetszés szerint akár kézzel fogyasztva):
- dinós hús, mivel elefántot mégsem ehettünk, hiába volt afrikai bál
- rusztikus zöldségköret (ez a csomagoláson volt, nem én akarok jól hangzó kifejezésekkel dobálózni)
- majonézes kukorica
- fufu, ami csak másodszorra sikerült, de bizonyítva, hogy mennyire jó az állaga, a plafonra is dobtunk pár galacsint, az egyik azóta is ott tanyázik
- kokojzapálinka, söööööööör, és egyéb alkoholtartalmú italok
bekétől a reggae camp-es különítmény kapott egy-egy handmade afrobábut, volt autóskártya és lacikának golyórágó, kojak-nyalóka, és bekétől (természetesen handmade) sohakinemfogyó söröskorsó, dobolás és afrikai zene.
végül kino, batta dem reggae club. alap.
a képek magukért beszélnek! :D

2009. január 23., péntek

bukola. én meg segghülye.

keménykedek itt, hogy blog, meg anyámkínja, aztán egy k***a tracket nem tudok ide hozzáadni...
szóval akkor körülírom, hogy csakazéris itt legyen, mert most éjjelnappal ezt hallgatom, és nagyon begyere.
csekk disz:
a marc mac mix, naná, semmi más.
kati marhára unja már.
én meg nyomatom, és remélem, hogy megúszom cián nélkül :D

2009. január 22., csütörtök

biohazard


pfffffff...
nem gondoltam bele a dolgok mélyébe, amikor megfogadtam, hogy kitakarítom a szobámat a vizsgák után. nem is végeztem, csak az állatokkal. gyilkos volt. a lentebb említett fekáliás víz, hogy is mondjam, életveszélyesre érlelődött, pók pajtások meg kicsit frontérzékenyek asszem, mert mire mindet új helyre költöztettem és hárítottam a támadásokat, leizzadtam vagy hatszor. hasszán kifejezetten vadállat lett, már kati sem bírja trenírozni.
amúgy meg csak ott van rend, ahova nagyon belátni. szóval ha kinyitnám a szekrényemet, hétévnyi jegyzet, dvd-halmok és iratok ömlenének a nyakamba. minden kis szabad résbe betűztem valami apróságot, úgyhogy ha egyet megmozdítok, borul az egész rendszer... mutti, ha meglátná... egyből két keresztet vetne.
ma voltunk babanézőben.
még nem akarok gyereket, az biztos :D
nagyon édes és jó illatú, pár órára jöhetne is, ellennék vele, de hogy egész nap otthon legyek, tutujgassak, gügyögjek, pelenkázzak, szoptassak, meg még főzzek is az uramra és persze maradjak kívánatos, különben lelép a titkárnővel, aki laposhasú és bigbazimellű (amiből persze nem szivárog lépten-nyomon a tej, nem fáj, és nincs szétharapdálva, vagy legalábbis nem egy éhes kis emberke által)... na kösz, nem! azt hiszem, maradok inkább a világjárásnál, aztán gyerek majd valamikor 30 körül. vagy később :S
rohadt 21. század. meg emancipáció, meg feminizmus. az elmúlt hetek élményei alapján én inkább szavaznék most a jó régi zsebkendő-elejtős, lécciveddmárfeléskezdjvelemvalamit korszakra. miért kell mindent nekünk csinálni? amúgy is: ha csinálod, az a baj, ha nem csinálod, az a baj... bonyolult dolgok ezek :D

2009. január 19., hétfő

kezdődik...

mármint a nagybetűs élet :D
belevetettem magam az angol szakirodalomba, hogy időben készen legyenek a szakdolgozatok.
angol nyelvvizsgára készülök.
felfrissítem a német tudásomat, ha van még olyan egyáltalán :D
felvételizek. nehogy már ne feleljek meg az uniós "élethosszig tanulás" célkitűzésnek.
munkát keresek, ami egyáltalán nem is reménytelen, lévén külföld a cél, de bővebben erről majd akkor, ha már biztos a dolog. egyelőre még válogatni is tudok, úgyhogy minden a legnagyobb rendben. kapkodnak utánam az ötvenes olaszok, kell ennél több?
azt hiszem, kezdek kicsit egyenesbe jönni. koppkoppkopp.
riszpekt mindenkinek, aki elviselte a rinyáimat az elmúlt hetekben, mindenkit megfelelő mennyiségű alkohollal fogok kárpótolni, ígérem!
és magamnak is egy kis riszpekt, hogy megtettem, amit meg kellett volna tennem már akkor, mielőtt odáig eljutottam, hogy meg kéne tenni, hehe, szóval értitek... a sötét oldal kiiktatásáról van szó, és a közönnyel fűszerezett megnyugvásról, amit most érzek.
ha nyernék a lottón, azt mondanám, minden tökéletes. majd a jövő héten...
písz! :D

2009. január 17., szombat

insomnia

asszem túlzottan jól tárolja a szervezetem az ébertabi alkotóelemeit...
próbáltam aludni.
hason. háton. oldalt. magzatpózban. ülve. félülve. kinyújtózva. fotelban. ágyban. lábakkal a falon. lábakkal a földön. lábakkal a nyakban. törökülésben. takaróval. két takaróval. nélküle. párnával. sok párnával. naná, nélküle. filmre. zenére. kussra.
nulla.
negatív.
annyit értem el, hogy félálomba kerültem, és azt haluztam, hogy elestem a csészényi közepén a jégen, és ijedtemben akkorát csaptam a polcra, hogy berezonáltak a terráriumok. így most még a csuklóm is fáj... csodás :S

2009. január 16., péntek

nyáridézős




frusztrál ez a tél. ahogy "örexem", egyre rosszabbul viselem. reggel 20 perc az öltözködés, de 100kilósra bugyolálva is fázom. könnyezik a szemem. szúr a szél. mindenhol pocsolyák. bár az még mindig jobb, mint az elmúlt három nap tükörjege... pécsett... az ország mediterrán kulturális fővárosában, brrrrrrrr... mimunkaez?
persze nem panaszkodom, de mennyivel jobb lenne itthonról elindulás előtt csak egy papucsba becuppanni, szoknya-top-napszemüveg-strandtáska, és csapatni le orfűre hátunkon a shishával, aztán vodkás jégkását szürcsölve főni saját levünkben. hmmm...
rossz helyre dobott le a gólya, az biztos, minimum ausztráliáig kellett volna cipelnie, azzal kiegyeznék. bikinis télanyók, jó az... :)
azt mondják a nagytudósokosok, az idei nyáron átlagban megint 2 fokkal melegebb lesz a földön. én lennék az egyetlen bolondgomba, aki örül a globális felmelegedésnek...? :D

2009. január 15., csütörtök

bevégeztetettt

vége.
utolsó szigorlat, teljesítve... :D
ezúton szeretném megköszönni állambácsinak a 13 finanszírozott félévet, senki nem tudott behúzni a csőbe, nem lesz több kurzus, se szigorlat, csak befejezem a szakdolgozatokat, nyomok egy lájtos nyelvvizsgát és beintek az országnak!
aztán pörgés!!!!!!!!! :D
és életbe lép a TERVEK címszavak alatti teendők megvalósítása!
flesssss :D

2009. január 13., kedd

kicsit retróóóó

új...
ha nem baj, nem számolom, hányadik pár...
előrelátó judor spájzol a tavaszra...

:D

2009. január 12., hétfő

"why so serious?"

Best Performance by an Actor In A Supporting Role in a Motion Picture: Heath Ledger - The Dark Knight

tíz nap múlva már egy éve lesz...
durva.
én nem szerettem régen a batman filmeket. persze ez is csak egy előítélet volt, amit le kellett győznöm. volt ugyanis egy szörnyű élményem: a kritikán aluli batman és robint megnéztem moziban, de már 14 évesen is be tudtam azonosítani a rakás sz*rt... életemben eddig először és remélem utoljára elaludtam azon a filmen. tény, hogy cece city mozijáról volt szó, és messze volt akkor még a "dolbicsrúéjdzsdí" meg az "ájmex", de akkor is...
meg is lepődtem, mikor a tesóm feldobta a témát, hogy azért a sötét lovagot csak-csak szemügyre kellene venni, mert ódákat zengenek heath ledger alakításáról, posztumusz oscar-ról is csicseregnek a madarak.
megnéztük, lementem hídba, rázott a hideg, tátva maradt a szám, kerekedtek a szemeim, izzadt a tenyerem, tapadtam a székbe... fokozhatnám a végtelenségig.
joker egy jól sminkelt, pszichotikus szociopata, jó nagy adag beteges fantáziával megáldva, akinek lételeme az anarchia. ja, meg sorozatgyilkosnak sem utolsó. szerintem a színész hatalmasat alakított. azt már csak az égiek tudják, mi értelme volt a halálának, de ha a szerepmegformálás közben csöppet elment az esze, nem csodálom... meggyőző volt az alakítása a brokeback mountain-ben is, de a denevéres filmben hátborzongatóan átlényegült. az a csettegés, amit a nyelvével művel két mondat közt... őőőőőrület! imádom!
megérdemelt díj. OSCART IS NEKI!!!
R.I.P.

ui.: vicky cristina barcelona: legjobb vígjáték. hoppá! ugye érzed, nóri? :)

2009. január 11., vasárnap

vizsgaidőszak után II.

- kinoban reggae buli a bajnai különítménnyel. tudjátok, ott van epöl mellett. háháhááááá :D
- bori szülinapjának méltó megünneplése, remélem afro stílusban
- zöld (mármint az egység)
- farsangi buli kicsiékkel, a formabontó jelmezt már kitaláltam, garantált sokkhatás lesz :)
- trafik
- utána valami film
- megint trafik
- korizás forralt borral a kézben
- clash city rebels koncert
- kanta bár
- barátnőkkel zarándokút a nők című film vetítésére
- zacc
- kókuszos zöldbab a krisnaudvarban
- lion's-papucs-dante-papucs-dante
- ex-buw-os pajtikkal valami bááááál
- utána hajnal 5-kor vásárcsarnok, frisskenyér-kolbász-gyöngyhagyma-kakaóspalacsinta kombó
- etc.

ui.: kb. ilyen sorrendben, kb. két nap alatt :D

2009. január 10., szombat

vizsgaidőszak után I.

- befizetem magam egy durvulós infraszauna-partyra
- meglátogatom nórit és hellkét, akik mindig bombanőt kreálnak belőlem, bármilyen gyatra legyen is az alapanyag (most lesz mit farigcsálni:))
- feküdni fogok az ágyamon és csak nézem a plafont, nem gondolok semmire és élvezem, hogy elbutulok
- addig fogok durmolni párnák, takarók, plüssdögök közt, míg a kofferek eltűnnek a szemeim alól
- gyógytornázom továbbra is lelkesen
- felszámolom a szobámban a kritikán aluli rendetlenséget: jegyzethalmok kidobálása vagy elégetése pillanatnyi hangulattól függően, ruhák szétválogatása és a felesleg elcipelése a közeli szeretet-konténerig (ahol mindig félek, hogy becsípi a kezem az a fémajtó:)), valamint 2007-es (!!!) naptár leszedése a falról, mert már enyhén nem aktuális
- teknőcök fekáliás vizét kicserélem jóféle pécsi klórosra és kapnak lazacot, mert karácsonykor elfelejtettem
- pókéknál tőzeget cserélek, szörpinek új, összkomfortos terráriumot szerzek, mert drágám akkorára vedlett, hogyha kinyújtózik, végigér a lakosztályán, neveletlen hasszánt pedig átköltöztetem az ő helyére, így remélem nem fog minden alkalommal rám támadni, mint mostanában jó szokása...
- olyan könyveket fogok olvasni, amiket ÉN választok, amikhez NEKEM van kedvem, és amik az ÉN ízlésvilágomba tartoznak, a teljesség igénye nélkül: tournier rémkirályát még egyszer, psycho-t sokadszor és clézio-t először, mert mégiscsak nobel-díjas, hátha megérdemelte, én meg igencsak magyar szakos kidlánka vagyok, szóval alap
- minden eddig halogatott, lemondott, és régóta ígért látogatást bepótolok élen danika-eszter-árpi kiccsaládjával és evcsivel
- megnézem az összes dvd-t, amire régóta nem volt időm: újra az összes tim burton-t, aztán 21 grammot, nem vénnek való vidéket és mindent, amit még egyszer sem láttam
- felkészülök lélekben, hogy diplomás nagylány(?) leszek a tavaszi félév végére.
koppkoppkopp.

2009. január 9., péntek

valaki leszek

"ez a világ olyan kerek,
mér' lennék én szögletesebb,
mér' lennék én olyan buta,
aki már nem tart sehova."

bölcsész leszek.
fáradt leszek.
diplomás munkanélküli leszek.
boldog leszek.
híres leszek.
milliomos leszek.
becsüs leszek.
film szakos hallgató leszek.
borász leszek.
biobolt-tulajdonos leszek.
1000 pár cipő tulajdonosa leszek.
1000 pár cipőhöz illő 1000 táska tulajdonosa leszek.
görög leszek.
barna leszek.
kozmolita leszek.
sohalenemtelepedett leszek.
háromgyerekes egyedülálló családanya leszek.
megtestesült kapuzárási pánik leszek.
öreg leszek.
ráncos leszek.
örökéletű leszek.

sohadesohatöbbé, senki ne kérdezze meg, hogy mi leszek, ha meglesz a diplomám!!! érthető, vagy betűzzem is?!

2009. január 8., csütörtök

5lépcső

kissé átértelmezve, de túlestem ma a másvilágra készülő emberek öt érzelmi állapotán. gyorstalpaló volt, elfáradtam.
reggel 7 magasságában kezdődött a TAGADÁSsal. nem akartam tudosámul venni, hogy fel kell kelnem és le kell ülnöm a jegyzetek mellé, fölé, alá, közé. ellepték az egész szobát. nyomasztó volt. próbáltam meggyőzni magam, hogy ez biztos csak a mátrix, nincs kanál, se jegyzet, se szigorlat, sőt én sem vagyok. csak kitaláltak, nem is létezem. vagy csak álmodnak. és az a valaki majd mindjárt megment azzal, hogy felébred. de nem így történt.
ekkor jött a HARAG fázisa, hogy az nem lehet, hogy nekem ne sikerüljön egy fránya vizsga, hiszen eddigi hét, bűnös egyetemi évem alatt mindig elsőre vettem az akadályt. ez most nem így lesz, az már bizonyos, de az ALKUDOZÁS sose késő. én csak egy elégséges jegyet szeretnék látni az indexemben, nem kell több, tényleg. persze jó lenne, meg nem úgy állok hozzá, hogy többre nem vagyok képes, mert miért ne lennék, csak nem minden múlik a szegény ember lányán, pl.: front, csillagok, frusztrált vizsgáztató, nem eléggé meggyőző méretű (ez méretnek számít?) mellek a köldökig kivágott, zsabós, fehér blúzos dekoltázsban...
megbarátkoztam a gondolattal, hogy lehet, mégis csak létezem, nem álmodom és engem sem álmodnak, úgyhogy nekiálltam a tanulásnak, de eljött a holtpont és a DEPRESSZIÓ. nem kívánom még a ... najó, szóval esküdt ellenségemnek sem:) ettem. ittam. mosogattam. törölgettem. pókoztam. beszéltem magamban. meg hangosan is magamnak. rosszabb lehettem, mint egy nyűgös csecsemő, akinek hiába prüntyögnek már fél napja, sérvvé ordítja a hasfalát.
úgyhogy jött az utolsó lehetőség: útra keltem a közelben található fitness-wellness-nekedjobblesz komplexum felé, és 10 percet eltöltöttem a sugarak közt. napelemek feltöltve, kis tánci-tánci, titkon remélve, hogy a helyiség nincs bekamerázva, aztán hazalejtettem, és azóta eluralkodott rajtam az ELFOGADÁS, vagy inkább (nem tudom hogy ez jó előjel-e, de) valamiféle megnyugvás, hogy ha ennyit készülök, nem lehet baj.
különben is muszáj klappolnia mindennek, mert teleírkáltam a naplómat a tavaszi féléves, záróvizsgázókra vonatkozó fantasztikus programajánlókkal, mint pl.: szakdolgozat leadási határidő, államvizsga hete és nyelvvizsga papírok leadása a tanulmányi osztályon... úgyhogy:
be positive!!

2009. január 7., szerda

just a perfect day...

csak az hiányzik, hogy a lábamat lógassam és tökéletesnek is mondhatnám a mai napot. ami elég hihetetlennek tűnik így a vizsgaidőszak kellős közepén, nyakamon egy szigorlattal.
nem tudom, mi történt a mai csillagállással, de mindenki igenkedves volt velem. pedig olyan szép hosszú listával indultam el itthonról reggel, hogy kétségbeestem: mire mindent elintézek, legalább 10 nyomdafestéket nem tűrő mondaton és annál is több kabátujjba rejtett ökölrázáson leszek túl.
a legnagyobb meglepetést az egyetem okozta:
- a "zizitéón" szuperszonikus gyorsasággal zajlott az ügyintézés, fél percet sem vártam a soromra
- a kiírt időpont előtt 4 perccel ott ült a tanszékvezető az irodájában, és már kanyarította is az aláírását a szakdoga témabejelentő lapomra, és MOSOLYGOTT
- beírtak úgy egy 15 kredites jelest, hogy le sem ellenőrizték, kitaláció-e vagy sem ;)
- az egyik (ne személyeskedjünk) könyvtárban, a sokak által ismert és rettegett imádkozósáska-néni, aki !sohasoha! nem kedves, most segítőkészen állt rendelkezésemre, sőt: külön csicskást ugráltatott miattam, aki személyesen hozott le nekem 3 könyvet a raktárból, pedig a lift is működött... hmmm... és ez még nem minden! a hölgy MOSOLYGOTT! hozzá kell tennem, hogy meg is nevettetett, amikor közölte, hogy rendezzem minél előbb a tartozásomat, különben kipostázzák az értesítőt, ami azt jelenti, hogy megfejelik potom 400 ft-tal az eredeti összeget. ami mennyi is? 220 "forcsi". ez buggyant ki mindig gúnyos és cinikus szavakat okádó ajkain. jojóztak a szemeim, komolyan sérült a fogzománcom a csikorgató szorítástól és keresztbe álltak a lábaim, hogy elkerüljem a röhögőgörcs által okozott nyilvános bepisilés kínos következményeit. FORCSI!!! azt hittem, a besza-behu-t már nem lehet überelni :)
ezeken kívül az állatkereskedésben is megerőltette magát a mindigmorci srác, és életem csodája is megtörtént: blicceltem a helyi járaton és nem kaptak el! erre még nem volt példa. eddig háromszor mertem leszegett fejjel, jegy nélkül felszállni, de minden alkalommal, mintha a homlokomra lett volna tetoválva világító festékkel, hogy "kapjatok el! lúzer vagyok!", ott termett két illetékes egyén, és behajtották, ami járt nekik.
de ma végre MOSOLYOGVA én nyertem!

2009. január 6., kedd

motiváció

harmadszor is nekiálltam az irotörinek. minden bizonnyal ebben a félévben utoljára :S több lehetőség nem lesz ugyanis, hogy abszolváljam azt a fránya görbülős számjegyet az indexembe. talán azért olyan nehéz, mert ez az utolsó vizsgám egyetemista éveim alatt. remélhetőleg. ha csak "édeskedvestéósnénik" nem lepnek meg egy szeretetcsomaggal, melyben a "nem teljesített kurzusok" kategória mögött egy nullától pozitív irányba erősen tendáló egész szám fog állni.
szóval: harmadszorra, harmadik módszerrel, egy hét alatt újra mindent!
a motiváció pedig: két tanulás közt engedélyezett rövidke szemezgetés tim burton rímbörtönéből. karácsonyi ajándékként kaptam, bár a futár természetesen nekem hozta, úgyhogy sunyiban már rég kiolvastam, mire a fa alá került. azóta sem tudok betelni vele. sokak szerint gagyi. óvodás. beteges. hülyeség. rettentő lehúzó kritikákat olvastam róla. szerintem egyszerűen csak "timbörtönéskész". ha látott valaki filmeket tőle (nekem nagy rajongóként csak egy hiányzik a gyűjteményemből, de az türelmesen megvár a cecei dvd-masina merevlemezén), akkor a verseken sem lepődik meg, és élvezni fogja az olvasást. eléggé groteszk alkotások ahhoz, hogy egy-egy tétel átnyálazása után fetrengjek egyet tőlük a ritkán porszívózott padlószőnyegen. rövidek, velősek, és akik úgy érzik, tojáshéjjal a fenekén is bárki írhat hasonlót, azok csücsüljenek le és tegyék meg!
kedvcsinálóként jöjjön a(z egyik) kedvencem, bár illusztráció nélkül kicsit veszít a varázsából (aztán én jobbra el, üdv karel capek):

"hogy nehogy bepereljen,
mondjunk csak Szuzikát.
(ő az a lány, aki hosszú
órákat szipuzik át.)
a vád igaz.
győződj meg róla magad:
ha orrát kifújja,
a zsepi arcára ragad."
:)

2009. január 5., hétfő

jó bőr

tegnapelőtt éjjel szörpi hirtelen leszőtte a fél terráriumát. számítottam rá, hogy egy héten belül lesz valami, na de hogy ilyen hamar...
hajnalban le is vedlett minden gond nélkül.
mozgalmas éve volt:
- párzás
- hím-gyilkolás
- kokon
- költözködés, amitől szegény pára jól sokkot kapott, ebből egyenesen következett:
- kokon-bekebelezés :(
de most kezdődhet megint a zabálás, és kerítünk neki egy fiúkát is, hadd örüljön :)

újra tábla


irodalomtöri szigorlat II., chapter 2., bukó
ennyi
:(

"a fentnek lent van az alja"




szólt vala andriska az év első mínusz fokos napján a duna-parti nyaralóban, ahol a szilvesztert töltöttük. röviden:
- game of life az elején négyesben, amit persze a kötvénymágus johi nyert
- sok-sok új ember számomra, akiknek a nevét asszem megjegyeztem
- 3 lépésre a duna, és télleg 3-ra
- mínusz 8 fokban bográcsozás, bár jobb, ha befogom, mert sokat nem segítettem, de nagyon lelkesen néztem kifelé a melegről
- 10 ujjat megnyalós pöri istitől, dédunokáimnak is megemlegetem
- világgazdasági válságot meghazudtoló mennyiségű ital, fűtős házipálesszel az élen
- hasizomláz a sok rötyögéstől
- 14 emberre mosogatás. amit úgyse hisztek el, hogy: élveztem
- juhok, kecskék, birkák, bárányok faji sajátosságainak elméleti tanulmányozása felsőfokon
- erős pista reggelire, hogy biztos emlékezetes legyen még a másnap is (értsd: kétszer csípés)
- takarítás közben felfedezett ütős csokitorta, aminek hála most egy darabig nem tartok a maryvel, ha dőzsölésről lenne szó
- összességében életem legjobb szilvesztere, ahol nem kellett puccparádéba öltözni, hülyegyerekek nem dobáltak a fejemre és nem dugdostak a fülembe már sercegő petárdákat, nem voltak lehúzós emberek, nyafogók és antiszocik, és nem kellett arcokra erőltetni a "jaja, persze, jól érzem magam, mert kötelező, elvégre egyszer van szilveszter egy évben"- ábrázatot