alapvetően két elvetemült emberfajtával van bajom.közös tulajdonságuk, hogy rosszindulatúak.
emellett az egyik gyáva, sunyi, a hátam mögött próbál kibeszélni, de mivel ahhoz két ember kell, és belé még annyi IQ sem szorult, hogy idegenekkel ossza meg a velem kapcsolatos vélt vagy valós sérelmeit, illetve gondolatait, hanem ismerősöket, sőt barátokat válogat ki ebből a célból, úgyis minden eljut a fülembe, méghozzá elég hamar. aztán jópofizik tovább, és azt hiszi, nem tudok semmiről... szóval naiv is...
a másik a rosszabb, mert őt még sajnálom is: büszke arra, hogy velejéig romlott. önkritikája a nullával egyenlő, boldog, ha mást valami baj ér. általában ennek hangot is ad, sokszor nemkicsi fáziskéséssel, mivel az informátorait csak ő tartja naprakésznek. na hát, még egy közös tulajdonság a két megvetett és messziről elkerült emberfajtában: mindkettő naiv...
ha van ennek kutatott lélektana, ajánlhatna nekem valaki (marianna?) vaskos szakirodalmakat, hogy kitanulmányozzam, hogyan működnek ezek a lények... szerintem kis gennyes zöld nyűvők mozgatják belülről a lelküket... messziről bűzlenek... :D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése