pfffffff... nem gondoltam bele a dolgok mélyébe, amikor megfogadtam, hogy kitakarítom a szobámat a vizsgák után. nem is végeztem, csak az állatokkal. gyilkos volt. a lentebb említett fekáliás víz, hogy is mondjam, életveszélyesre érlelődött, pók pajtások meg kicsit frontérzékenyek asszem, mert mire mindet új helyre költöztettem és hárítottam a támadásokat, leizzadtam vagy hatszor. hasszán kifejezetten vadállat lett, már kati sem bírja trenírozni.
amúgy meg csak ott van rend, ahova nagyon belátni. szóval ha kinyitnám a szekrényemet, hétévnyi jegyzet, dvd-halmok és iratok ömlenének a nyakamba. minden kis szabad résbe betűztem valami apróságot, úgyhogy ha egyet megmozdítok, borul az egész rendszer... mutti, ha meglátná... egyből két keresztet vetne.
ma voltunk babanézőben.
még nem akarok gyereket, az biztos :D
nagyon édes és jó illatú, pár órára jöhetne is, ellennék vele, de hogy egész nap otthon legyek, tutujgassak, gügyögjek, pelenkázzak, szoptassak, meg még főzzek is az uramra és persze maradjak kívánatos, különben lelép a titkárnővel, aki laposhasú és bigbazimellű (amiből persze nem szivárog lépten-nyomon a tej, nem fáj, és nincs szétharapdálva, vagy legalábbis nem egy éhes kis emberke által)... na kösz, nem! azt hiszem, maradok inkább a világjárásnál, aztán gyerek majd valamikor 30 körül. vagy később :S
rohadt 21. század. meg emancipáció, meg feminizmus. az elmúlt hetek élményei alapján én inkább szavaznék most a jó régi zsebkendő-elejtős, lécciveddmárfeléskezdjvelemvalamit korszakra. miért kell mindent nekünk csinálni? amúgy is: ha csinálod, az a baj, ha nem csinálod, az a baj... bonyolult dolgok ezek :D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése