2010. június 8., kedd

szem-szájnak ingere (2. nap)

a masodik napon a teraszon elfogyasztott fincsi görög gyümölcssalata es nemi meleg vizre valo varakozas utan robogot bereltünk, es bejartuk szantorini szigetet. mivel az utak nagyon szükösek, nemcsak a turistak közlekednek robogoval, vagy ilyen quad-szerü valamivel, hanem a bennszülöttek is, de arra meg par napot varnom kellett, hogy az igazi, minimano "teherautokat" megismerjem (kep termeszetesen a maga idejeben :)).
oia, kikötö:
vad motoros:
a vulkani közet miatt a szigeten nincs sarga, vagy feher homok, csak vörös es fekete, peldaul az eszaki reszen, koloumpos strandjan. ez egy eldugottabb hely a szigeten, mindössze hatan voltunk. ha az ember nem vagyik ernyö-, es napozoagyberlesre, csak egy nyugodt strandra, akkor itt a helye:
malmok valahol a vilag vegen feluton:
ezt csak ugy, mert tetszik:
innen fenykepezve:
ebedre az elsö igazi, görög muszaka, amit meg sem közelitenek a gagyi plazas utanzatok. azt hiszem, egy hatranya mindenkeppen van annak, ha az ember megkostolja a valodi görög eteleket: görög hataron kivül soha többe nem fog velük probalkozni, mert az eredetihez kepest totalis csalodast okoznak. de gondolom ez barmilyen mas nemzet eteleivel igy van. amiket en otthon probaltam, azok tul voltak dusitva krumplival, meg neha rizzsel is, na mar most az eredetiben egyaltalan nincs a krumpli es hus mennyisege eltulozva, inkabb a padlizsan es paradicsom dominalnak, tetejen besamel martassal. isteni volt, legalabbis az elsö ;)
kamari strandja, a leghiresebb a szigeten, ahol hatalmas az elet mar az elöszezonban is. bárok tömkelege varja a latogatokat, na meg egy csomo lelkes thai, meg egyeb egzotikusabb nemzetisegünek kinezö emberke, akik mindenkeppen meg akarnak masszirozni. jo penzert persze:
tenyleg fekete a homok:
szabadteri muzeum a görögök ösi eletviteleröl mini-kapolnaval es bambulo szamarakkal:
a fekete strand az egyik hegyröl, ahol majd lefujta a fejemet a szel:
pyrgos, ahol egyböl szemünkbe ötlöttek az öreg görög taták, akik vandorolnak reggeltöl estig az arnyekkal a kocsma elött, es csak isznak, isznak es isznak. sok szot valoban nem valtottak. muszaj volt itt kicsit elidöznünk, es innunk egy ouzot:

amiröl en egyaltalan nem tudtam, hogy görögorszagban az öregek (de ahogy megfigyeltem, eleg sok fiatal) köreben bevett szokas, hogy egy nyaklancszerü, fagyöngyökböl füzött kepzödmenyt szorongatnak, es azzal jatszanak, hogy lekössek az ujjaikat. nagyon vicces, mikor mar meterekröl hallod a jellegzetes csattogast. a fenti bacsik közül is mindegyiknel volt ilyen füzer, es ha eppen nem volt tema, csak csattogtak.
na es vegre a kep, amkit igertem, a földön, bokrokban termö szölö. de olyan mennyisegben, hogy ihajja. szinte az egesz szigetet betelepitettek vele, nem is csoda, a környezö, sivatagos, kopar, total szaraz, kisebb szigeteket is ök latjak el borral:
bormuzeum, ez sem belepös, vagy fedett, csak ugy kint a szabadban:


ittunk is egy üveggel az esti naplementeben:
aztan jöhetett a vacsora (igazi gyros-tál es souvlaki), meg a jo kis görög sör. a paradicsom paradicsom-izü, a tzatzikiröl pedig meg kell jegyeznem, hogy hihetetlen finom, tömeny, egyaltalan nem folyos, mint amiket eddig ettem, es nem lehet abbahagyni. nem eppen dietas etel, de mit tegyen az ember, ha mar egyszer nyaralni ment. többek között eszik:



folyt.köv.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése