Bécsi kötelezők IX. - Schönbrunn (de ne télen!!!)

A XVII. század végén I. Lipót egy reprezentatív barokk vadászkastély építésével bízta meg Fischer von Erlachot. A XVIII. század közepén Mária Terézia Nicolaus Pacassival a ma világszerte ismert Schönbrunni kastéllyá építtette át a nyári rezidenciát. Pacassi változtatásai nyomán alakították ki többek között Mária Terézia korának legnagyszabásúbb termét: több mint 40 méteres hosszúságával és majdnem 10 méteres szélességével a Nagy képtár kitűnően példázza a barokk kultúrát.
A rezidencia a legnagyobb igényeknek is megfelel. A fényűzés és a pompa lenyűgöző ellentétét alkotja a császári családok lakrésze. A finom ízléssel és stílusosan kialakított magánlakosztályok a megszokottól valamiben eltérő élet utáni vágyat fejezik ki: a császári életmód az érzések tükörképeként tárul elénk.

A Mária Terézia császárné és férje, Lotharingiai Ferenc István elképzelései alapján 1750-től folyamatosan kialakított kastélypark pompázatos építészetével és a kerti terek gazdag sokszínűségével 250 éve szemlélteti Ausztria barokk kertművészetének méltóságteljes hagyományát. A Nagy Pálmaház I. Ferenc József megbízásából Franz Segenschmid udvari építész tervei alapján épült 1882-ben. Ma a Szövetségi Kertek gyűjteményeinek számos mediterrán, trópusi és szubtrópusi növényt felvonultató részét csodálhatjuk meg itt, többek között a kereken 23 méter magas pálmát és a világ legnagyobb tavirózsáját. A Sivatag házában, az 1904–1905-ben épült egykori napóra-házban az egész világ sivatagaiból származó növények és állatok láthatók. A kastély keleti homlokzata mellett található, 1875 óta Trónörökös kertjének nevezett kert, valamint a pince feletti kert a Monarchia 1918. évi bukásáig a császári család magánkertje volt. A kastélypark építészeti koronája a Gloriette, amely hármas tagolású diadalív tágas lépcsőfeljárókkal. Hohenberg tervei alapján épült 1775-ben. Az árkádsor tetejéről a kert és a város gyönyörű látképe tárul elénk. Az 1720 körül kialakított történelmi útvesztő már korábban is a kastélypark fénypontja volt. A XVIII. században az udvari társaság szórakoztatására szolgált. Napjainkban az 1998-tól több lépésben helyreállított útvesztő rejtelmes útjai vidám sétára hívogatják a látogatókat, a kialakított labirintus pedig felfedezésre csalogatja a kicsiket és nagyokat egyaránt. A „Labyrinthikon“ játszótérrel 2006 nyara óta az útvesztő és a labirintus további fényponttal egészült ki. Nagyszerűen felszerelt játszótér várja a gyermekeket és a fiatalos felnőtteket. Az UNESCO Kulturális Világörökség részeként a világ legrégebbi állatkertje (1752) felejthetetlen élményt nyújt, és a Bécsbe érkező vendégeknek okvetlenül el kell ide látogatniuk. A kultúra és a természet egyedülálló kapcsolódásában a császár egykori „menazsériájának“ történelmi létesítményei mellett felfedezhetjük a világ talán legszebb állatkertjét, amelyben több mint 500 – részben veszélyeztetett – állatfaj él. Ott, ahol már Ferenc József császár is úszni tanult, ma korszerű szabadtéri strandfürdő várja a látogatókat. A sportmedencének, valamint a kellemes időtöltést biztosító számos egyéb szolgáltatásnak köszönhetően akár a késő esti órákig is élvezhetjük a pihenést. (Forrás)

Itt konkrétan elfelejtettem fényképezni, csak a fenti árva egy darab kép készült (ablaktáblákon keresztül-kasul kukucskálva a kastélyparkról és a Gloriette-ről), annyira belemerültem a magyar nyelven is hallgatható tárlatvezetésbe, Sissi életébe és Ferenc József angol WC-jébe, mert hogy neki olyan is volt ám...