2010. december 9., csütörtök

bozsulénuvó


"A Beaujolais nouveau korai története a 19. század végére vezethető vissza, amikor a Saône-völgy pincészeteiből az újbor első palackjai Lyon bisztróiba megérkeztek. Érkezésük után nagy táblák hirdették, "Le Beaujolais Est Arrivé!" – "A Beaujolais megérkezett!" Így vette kezdetét a sikeres szüret örömére rendezett ünnepség. A borászok között kialakult „gyorsasági verseny” szabályozása érdekében jelent meg 1941-ben az a helyi borvidéki rendelet, amely november 15-ét jelölte meg az újbor forgalomba hozatalának legkorábbi időpontjaként. Az 1960-as évekig „a szállítás, meg a világ felgyorsulásáig a Beaujolais kóstolgatása mindösszesen a lyoniak kiváltsága volt, aztán 1970-ben Georges Dobeuff, helyi borkereskedő Párizsba is küldött egy palackkal, "Az új Beaujolais megérkezett" felirattal.” A régi szlogen Párizsban is bevált, és az újbor fogyasztás szokása világszerte egyre népszerűbb lett. (A Beaujolais nouveau elnevezés, a felújított reklámszöveg és a teljes marketing kidolgozása George Duboeuf nevéhez fűződik.) 1985-től az Institut National des Appellations d'Origine (a Nemzeti Eredetmegnevezési Intézet, INAO) új rendelete november 15. helyett, minden november harmadik csütörtökére tette át a Beaujolais nouveau forgalomba kerülésének legkorábbi dátumát; így a nemzetközi piacokon értékesített bor első palackjai éjfél után hagyhatják el a raktárakat, a belföldi szállítmányok pedig a pincészeteket. 2007-ben már 120 országban volt „a társasági élet egyik eseménye a híressé vált újbor forgalmazásának kezdete, ahol a forgatókönyv szerint az egész világon egyszerre hangzik fel: »Le Beaujolais Nouveau est arrivé!«” Ma, a teljes régió bortermelésének egyharmada Beaujolais nouveau-ként kerül forgalomba. A szőlőt augusztus végén, szeptember elején szüretelik, rövid erjesztés után préselik, utókezelik, és a szüret után hat héttel már palackozzák. Ez a gyorsaság a Beaujolais nouveau jellegzetessége; minden évben ez az első forgalomba kerülő francia bor. Az eddigi eladási csúcsév 1992. volt. „Mit várjunk a Beaujolais nouveau-tól? … A válasz évről évre megismétlődik: egyszerűséget, vidámságot, friss, ropogós savakat, illatos virágok kavalkádját és sok gyümölcsösséget. Amit pedig mindenképpen tanácsos megfogadni: az év végére lehetőleg fogyasszunk el minden újbort az adott évjáratból!” (Forrás)"
Most nagyon okosak lettünk bozsulénuvóból, csak azért írtam le, mert ez a fogalom számomra eddig ismeretlen volt, és egy bozsulénuvó buliban voltunk, ahol mindössze arra kell ügyelni, hogy a bor jó hideg legyen, mert ahogy melegszik, úgy ízlik egyre rosszabbul, meg hát amúgy is, az újbor még elég fura, nekem legalábbis néha húzta a számat, ami nem jó jel. Nem mintha én vörösbor fan lennék, és nem mintha értenék hozzá. A vörösboroktól nagyon ritkán vagyok elragadtatva, sztem azért, mert "kicsi vagyok én még ehhez", nem értem az ízét, mármint ehhez több tapasztalat kell, meg kifinomult "nyelvezet", ami nekem még nagyon nincs.
Ezen kívül csak annyi mondanivalóm van, hogy megint esik a hó, mától hideg lesz (tegnap nyolc fok volt, szinte tavasz...) és csomagolom a karácsonyi ajándékokat :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése