2009. február 10., kedd

tükör

már évek óta át akartam tanulmányozni ezt a személyiségtípus-felosztást, de valahogy mindig elmaradt. hiányosság pótolva. nem volt nehéz magamra ismerni :D

"Az őselemek közül a kolerikus a tűz típus. - néha túl nagy lánggal is égek...
Már a megjelenése is tetterőt sugároz: tekintete nyílt, testtartása határozott. - ebben benne van a gyógytorna is, meg a best-féle vitelliformis maculadegeneratio. best... naná :D
Küzd, mint egy lovag, tekintélyes, mint egy király. „Férfi a talpán!” vagy „Céltudatos nő!” – mondják rá nemtől függően. Ő az, akire bármilyen körülmények között nyugodtan rábízhatjuk magunkat. - ez lenne a folyamatos átjáróház oka?
Amikor a kolerikus komolyan kezébe veszi a dolgokat, biztosak lehetünk benne, hogy célt ér. Vagy legalábbis megteszi, ami tőle telik, mert nem fogja vissza az energiáit. - néha már sok is belőlem, szerintem! én legalábbis néha nehezen viselem el saját magam.
Dinamizmusát heves, tartós, mély érzelmek táplálják. - amitől a férfiak sajnos megijednek... bár akad olyan is, aki nem betoji! ;)
Amikor viszont rossz passzban van, indulatai könnyen elragadják. - csapkod-dobál-tör-zúz-káromkodik-ordibál. ha nyugtatni próbálják, akkor pedig földrengés erejű toporzékolásba kezd, mint egy dedós ovis.
A nyugodtabb típusok szemszögéből nézve a kolerikus ilyenkor kifejezetten ingerlékenynek látszik, mert a legkisebb bosszúságokon is felcsattan: hajlamos erősen túlreagálni az eseményeket, és előjön belőle az öntudatos oroszlán. - na, erről beszéltem :D
Személyiségének izzása a körülötte élők szempontjából egyaránt lehet motiváló és kellemetlen is. - próbálom tolerálni, hogy nem mindenki pörög ilyen fordulatszámmal és igyekszem nyugisabb, csendesülős napokat is beiktatni. nehogy idő előtt kiégjek :)
A legtöbb helyzetben a kolerikus a kezdeményező, és fontos számára, hogy vezető lehessen. - ez nem feltétlenül igaz, csendes szemlélőként is jól elvagyok, és átadom lelkesen a vezetői pozíciót olyannak, akit érdemesnek tartok rá, és fel tudok rá nézni!
Ebben segíti, hogy kitartó, – amit elhatároz, azt mindenáron véghez is viszi. - erre mondta kedves kolléganőm, hogy Isten kegyeltje vagyok, mert eddig, ha valamit nagyon akartam, azt el is értem. általában nevetségesen rövid idő alatt... koppkoppkopp
Teljesítményorientált, kifelé forduló. Ez abban figyelhető meg, hogy egyrészt sok kolerikusnak a céljai legalább olyan fontosak – olykor fontosabbak –, mint a kapcsolatai, másrészt állandó kontaktusban van a külvilággal. Gyakran kiegyensúlyozatlan, keresi a „kalandokat" és érzékenyen reagál a rá ható ingerekre. - éljen! megyek is el innen, amint eloldozom magam az egyetem és a fogyasztói társadalom borzalma (értsd: árkád) kötelékeiből. hallo, ausland!
A kolerikus vezetési tehetsége számos pozitív adottság összességeként jelentkezik. Felfogása egy hajszálnyival (vagy kettővel) lassabb ugyan, mint a szangvinikusé, viszont megfigyelő képessége, gondolkodása alaposabb és pontosabb. - ez relatív. a megfigyelőképességgel még kiegyezek, de a gondolkodás néha nagyon nehezemre esik :)
Elméje kombinatív, figyelme a lényegre irányuló. - lásd: szigorlatra való készülődés, gyorsolvasás, 2000 oldal/nap. öööööö, már ne kérdezzetek bele, select all, delete all!!! kell a hely másnak :D
Lényegesen kitartóbb, mint a szalmaláng szangvinikus. - ez néha már erőszakosságig fajul.
Nem veszik el a részletekben, és nem sértődik meg, mint a melankolikus. - maximum magában elszid mindennek, de rá se ránts, gyorsan felejt! a kivétel pedig erősíti a szabályt!
Erős akaratú, céltudatos, érvényesülésre törekvő – szemben a flegmatikussal. A változékonyság, az optimizmus és az állandó aktivitás jellemzi. - ezért nézik hülyének mindig a városban, amikor a szürke, esős, nyálkás időben, pirosban-lilában-citromban, mosolyogva közlekedik.
Nyíltságával könnyen konfrontálódik. - ööö, akad... :S főleg kis/nagyfőnökök esetében nem szerencsés tulajdonság. előbb beszélek, mint gondolkodok, néha ez a túl nagy közvetlenség megütközést vált ki a zárkózottakból. szarügy. én már nem változom meg :) --->
A kolerikus nem szeret meghunyászkodni, egyenes gerinccel kiáll az elvei mellett. Ez mindaddig hasznos, amíg nem okoz károkat másokban a magatartása. A versengő kolerikus ugyanis jó eséllyel indul el a céljai felé vezető úton, szélsőséges esetekben viszont mindenkit versenytársnak lát. Nem egyszer a barátain is szeretne túltenni. - ilyet még nem éreztem. jobban mondva, ha botox és szilikon nélkül is laza csajként, három gyerek után is lapos hassal, mini cooper-rel, világjárt, független, szabad és sok nyelvet beszélő nőként akarok a 15 éves osztálytalálkozóra belibbenni, akkor... oké, elvesztem... ez is jellemző rám :)
Másik kapcsolatromboló hibája, hogy a gyengéi zöméről nem is tud. Pontosabban előfordul, hogy a saját gyengeségeit is mások hibájának tulajdonítja. - hoppá! ha valamiről nem tudok, tessék csak osztani. azt a jellemzőt nem sorolták ide, miszerint jól bírom a kritikát. maximum leszarom!
A kolerikus erélyes fellépése sokszor előreviszi a dolgokat. Egy jó nevelést kapott kolerikus nem hisztizik, nem viselkedik érzelgős vagy szeleburdi módon. - anyuuuuu! valamit elrontottál! nem vagyok jólnevelt. hisztizek és szeleburdi vagyok, sőt, káosz uralkodik körülöttem, ami a közvetlen környezetemet illeti, cetlik uralkodnak rajtam, amiken fontos teendők sorakoznak, hogy ne felejtsek el semmit, aztán persze a cetlit is elhagyom... meg telefont, pénztárcát, esernyőt, könyveket, ruhákat! a szentként tisztelt lábbelikkel ez viszont még nem fordult elő!
Következetes fellépése és kisugárzása miatt az emberek rögtön hallgatnak rá és elfogadják, amit mond. (Például nincs senki, aki úgy tudna kezelni egy vészhelyzetet, mint ő.)" - missz meggájvör, kunc-kunc :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése