ma majdnem belefojtottam magam egy kanál vízbe!szüttyögős feladatot kaptam a munkahelyemen. én megőrülök, ha apró kis bizbaszokkal kell szórakozni, és úgy csinálni, mintha kihívást jelentene, hogy csipogókat tűzögessek bele PUSZTA KÉZZEL olyan vastag bőrökbe, mint amilyen az én képemen van néha. káromkodtam, mint egy kocsis, csapkodtam és üvöltöztem. még jó, hogy a raktár mélyére voltam száműzve, így a társadalom semmit sem vett észre a szenvedésemből.
ha már részecskegyorsítót tudnak farigcsálni a nagyokosok, nekem ne akarja bebeszélni egy spur német, hogy nem létezik "univerzáliscsipogóbelövőüberfaszamasina"!!! csak sajnálják rá a pénzt, mint sok egyéb hasznos holmira! azt hiszik, az egyetlen laza mozdulattal való munkavégzésnél sokkal mókásabb dolog torzzá nyomorgatott ujjheggyel, 200-as vérnyomással, öngyilkos gondolatokkal szenvedni 6-8 percen át egyetlen cipővel, hogy aztán ne a varrásnál bukkanjon ki az a nyamvadt tűhegy, hanem szétszakítsak barbár módon 18ezer ft-nyi bőrt! halkan megsúgom: NEM MÓKÁS!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése