...lektor leszek. anno egy egyetemi kurzuson ismerkedtem kicsit a tudománnyal, és már akkor is nagyon tetszett. ez azóta sem változott.
ma kifejezetten boldog voltam, mert egész nap lektorkodhattam, és végre hasznosult valamennyi a magyar szakos diplomámból: helyesírás, stilisztika ellenőrzése órák hosszat. ezt nevezik úgy azt hiszem, hogy "a tökéletes vasárnap" :D
mit csinál egy lektor?
ha hivatásos, akkor ugyebár felkérésre (nálam ez csak önszorgalom, ehhh) böngész át a lehető legalaposabban hosszabb-rövidebb dokumentumokat, könyveket, és javítja bennük a helytelenül írt szavakat, kifejezéseket, rendezgeti a bekezdéseket, formálgatja a stilisztikai és egyéb pontatlanságokat, pl. elírt évszámok, stb. szóval nagyon pepecselős munka, aminek az örömmel való végzése elvileg nem lenne jellemző rám, mivel utálom a szöszmötölős feladatokat, de valami miatt ez megfogott, és nem hagy nyugodni a gondolat, hogy ilyen területen kellene kezdenem magammal valamit a jövőben. annyira jó érzés, ahogy formálódnak a mondatok a kezeim alatt, és a végén egy tökéletes mű kerülhet az olvasó elé. ja, mert persze akkor már nem kispályázok, és egy könyvkiadónál töltöm majd be a nemes posztot, és naphosszat csak szépirodalmi művek fölött görnyedve élem boldog életemet. ahogy azt én elképzeltem...
veszélyes, mert arra jutottam, hogyha egy lektori állást sikerülne megkaparintanom magyarországon (najó, lécci-lécci pécsett), bizony mondom, arra vetemednék, hogy feladnám dédelgetett kozmopolita terveimet, és letelepednék otthon. egy időre biztos. ííííííííí...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése