2009. augusztus 1., szombat

az első három salzburgi vízhólyag története...

ááááá, alig tudok járni a fájdalomtól :D
délután nyakamba vettem a várost, és mentem, mint a mérgezett egér. nem aprópénz salzburg-ig a buszjegy, majdnem öt euro. nyugati árak, mondta volt tesóm. hát ja.
tesóm főnökétől kaptam diplomaosztóra egy építészetes albumot, amiből anyu egyből kiszemelte a salzburg-ra vonatkozó oldalakat és a lelkemre kötötte, hogy "abba a nagyon virágos parkba" bizony feltétlenül menjek el. az a virágos park pedig nem más, mint a mirabell-kert a város szívében. szökőkutak, rengeteg zöld felület, színes virágok, bokrok, puttókra hajazó kis szobrocskák, mint egy elvarázsolt világ. a mirabell-kastély belépős, majd egyszer oda is benézek, ma maradtam inkább a pénztárcakímélő verziónál. a park élőben természetesen még szebb, mint a képeken:











aztán körbenéztem a környéken, de mielőtt az alábbi látivalókat megörökítettem volna, keringtem vagy egy órát a mirabell-téren, és nem tudtam, merre is kellene mennem, szóval vettem végül egy térképet. a lényeg, hogy kiderült, két útvonal közül természetesen mindig a rosszat választottam, mert meg voltam róla győződve, hogy a folyó és az óváros arra van. hát nem arra volt. szóval a keringésnek három vízhólyag lett az eredménye, de sebaj. végül is nyugodt szívvel konstatáltam, hogy templomok, templomok, meg templomok vannak mindenfelé :) ja, meg dómok és erődítmények a változatosság kedvéért. nem untatlak titeket sok egyhangú fotóval, inkább a viccesebbeket válogattam most ki. nemcsak pécsett vannak ám tehenek a tereken, hanem itt is:
tényleg nem hagy békén a származásom:
a kedvenc szobrom a folyóparton:
kilátás az egyik gyalogoshídról:
minden, de minden mozart-ról szól a városban, mivel itt született. kugel és egyéb csokik, hangszerbolt, szobrok, múzeum, park, minden róla van elnevezve. ez pedig a szülőháza a sétálóutcán (ami mellesleg nagyon hasonlít a pécsire, meg úgy alapjában véve az egész város hajaz rá, és ennek nagyon örülök, sok a kis szűk utcácska, emelkedők, szép régi épületek, igazi andalgós, lazulós fíling. azt hiszem, nagyon meg fogom szeretni ezt a várost):a belvárost ellepi a lósz*r. talán ezért?
hopp-hopp, megint betévedtem a bárnegyedbe is, ahol rátaláltam egy egységre, ahova bizony el kööööö menni :D
utójáték: többen kérdeztétek, hogy van az aurám... a gyilkos oldala legalábbis. hát, eddig szunnyadt, ma viszont életre kelt, pedig azt hittem, itt legalább nem fog működni. lerobbant a hazafelé tartó busz 3 faluval seeham előtt. sebaj, röpke két perc alatt jött a mentesítő járat. miért is lepődtem meg? mintha ez nálunk kissé másképp működne, nem? ...
holnap újabb szabadnap és újabb menet. pá.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése