2009. augusztus 14., péntek

ember tervez...

semmi nem úgy történik itt, mint ahogy azt előre eltervezzük. ezt már megfigyeltem az elmúlt három hétben, és ma sem volt másképp. nem baj amúgy, megedződik legalább az ember a váratlan helyzetekben. a délelőtti elfoglaltság ugyanis csúszott, így mégsem egyedül vigyáztam a kis hölgyre, mert így az ebéd utáni álomba ringatás is az én feledatom lett volna, ott meg még nem tartunk kapcsolatügyileg :) szóval irány a dédi, ebéd, és dédivel alvás. na persze, de ez sem jött össze, mert kaja nem volt álmos. szóval inkább játszottunk, majd elmentünk az europarkba, ahol anyu egy barátnőjével találkozott, én meg elindultam elkölteni a fizetésemet. egy részét :) sikeresen vettem is két farmert, meg is lepődtem, milyen egyszerűen és olcsón ment a biznisz. a farmervásárlás nálam otthon mindig hetekig tartott. aminek a dereka jó, az csípőben nagy, ami csípőben jó, az derékben nagy, túl trapéz, túl tapi, összevissza szegecselt zsebű, emo-s baromság, és hasonló problémák kerültek elő általában. ehhez képest ma kétszer nyúltam fogashoz, amin farmer lógott, mindkettő tökéletesen passzolt, és mivel az elmúlt három hétben kissé megreformáltam az étkezésem, és a különféle puffasztó alkoholos italok fogyasztása is háttérbe szorult, lassan olvadnak le rólam a mary szerint csak "nem létező háj"-nak titulált puhaságok, így tehát nagyjából meg vagyok elégedve a látvánnyal. újra s-es a méretem, és nem a belepasszírozós fajta, hanem a kényelmes s-es :D étkeztetésem miatt folyton aggódó szüleimnek pedig ezúton üzenem, hogy nem, nem azért van ez, mert nem adnak enni, nyugi, mindenem megvan, csak az ételek nagy része zöldség-gyümölcs, csupa egészség, így hát a derékbőség is lassan-lassan visszaáll a szakdolgozat-leadás ünneplésének megkezdése előtti állapotokba. jippp.
áhá, szóval mit is akartam? :) hazaérve a shoppingolásból, kicsit le kellett foglalnom a kis hölgyet, így felcsábítottam a szobájába, nem kevesebb hátsó szándékkal, minthogy végre bebocsátást nyerjek a játéksátorba, ahova eddig nem volt szabad bemennem, mert én vagyok a gonosz boszorka. na de ma mi történt? az álmosság és a mesehallgatás utáni vágy győzött, bekuporodtunk a sátorba és felolvastam kaja-nak, majd jókat kacagtunk, ahogy alvást imitálva horkoltam mellette. pár percre el is kummantottunk kicsit, szóval... meg vagyok elégedve a mai nappal is. kár, hogy jön a hétvége, és megint nem nagyon találkozunk, de remélem, hogy hétfőn nem kell már teljesen elölről kezdenem az építkezést a haverkodás terén, hanem valamelyik agytekervényében megragad, hogy nem vagyok én olyan szörnyen rossz ember, mint ahogy az eleinte tűnt :)
nem tudom, otthon ki hogyan érzi, nekem itt eszméletlenül gyorsan telik az idő. már három hete vagyok itt. eredmény? úgy érzem, tündéri kis háziasszonyként fogok haza-, vagy valahova térni, ahova majd a sors visz. tökéletesen tudok már mosó-, és mosogatógépbe ki-, bepakolni, megszerettem a vasalást (ezt soha nem gondoltam volna, de mivel mosogatni itt nem nagyon kell, szenvedély nélkül pedig nem élet az élet, muszáj volt rákapnom valamire; mégsem suvickolhatok ezüstneműt minden este...), villámgyorsan húzok át ágyneműt, viszek ki szemetet, törlök le mocskos kis mancsfoltokat addig makulátlanul csillogó üvegfelületekről, és öntözök virágot (bár ezt lehet túlzásba vittem, és néhány el fog halálozni, sebaj, inkább túl-, mint alulbuzgó legyen az ember:)). arról nem is beszélve, hogy még mindig nem ment el a kedvem a három gyerektől, bár korábban egyszer azt írtam, hogy megfontolom. kitartok továbbra is, és a "nevelési elveim" mellett is, ha annak lehet nevezni őket. annyi biztos, hogy a "gumimaci" tárgykör nem fog benne szerepelni, maximum a tabutémák között.
holnap itt nemzeti ünnep lesz, nagyboldogasszony ünnepe, azaz mária mennybemeneteléről emlékeznek meg az emberek. elvileg találkozom egy au-pair lánnyal salzburg-ban, de már nem merek előre mondani semmit. mal seh'n! :D

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése