friss fényképes bizonyíték arról, hogy élek, virulok, barnulok.
strandon voltunk ma, itthon seeham-ban. szabad lettem volna szinte egész nap, de mivel mással is tölthettem volna önként és dalolva az időmet, minthogy a leányzó hozzám szokjon, azaz körülötte ólálkodtam naphosszat. a közös játékon, és anyu utáni nem-nyivákoláson kívül odáig jutottunk, hogy estefelé kipurcanva megkért, hogy vegyem fel. haladunk :D és végre beszél hozzám. eddig csak akkor szólt, ha valami nem tetszett neki, vagy sírt, vagy megköszönt valamit, de ma ömlött a sok tájnyelvi szó a szájából, alig győztem kibogozni, mit is szeretne. a strand mellesleg tele volt várandós, de közben még éppen hogy totyogó gyermeküket oldalukon cipelő anyukákkal. úgy látszik, itt a válság sem hatja meg az embereket. szaporodnak, sokasodnak.
amúgy ma szegény szerencsétlen blogom úgy döntött, hogy nem működik tovább, mindenféle komoly figyelmeztetéseket kaptam a google-tól, hogy vírusos a gépem, tegyek sürgősen ellene, de nem talált rajta semmit az irtó, és közben lássanak csodát, a blog magától megjavult. a magyar telefonom viszont nem. feltöltve, fullos térerővel, helyesen beírt telefonszámmal sem küld sms-t. úgyhogy a tv-t nem merem bekapcsolni, hátha az is elhalálozik a tomboló aurám mellett. :)
elfáradtam a héten. de már látom az eredményt, és a fényt az alagút végén. úgyhogy a holnapi szabadnapomon nyakamba is veszem a várost egy kis lazítás erejéig. persze élelmes módon spórolni szeretnék a buszjegyen (20 km-ért öt euro azért valljuk be, nem kevés), így a reggeli, anyu-féle "ingyen-járattal" vagyok kénytelen menni. ez hajnal 8-as kelést jelent. sőt, vasárnap sem menekülök a korai keléstől, de mindenről a maga idejében...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése